BALESETI KÁRTÉRÍTÉS
A közlekedési vagy munkabalesetek a mindennapi életünk részei, és sajnos sok esetben súlyos sérüléseket, maradandó egészségkárosodást vagy akár halált is okozhatnak. Ezek nemcsak fizikai, hanem érzelmi és anyagi terheket is rónak a károsultakra és családjukra.
Ha Ön balesetet szenvedett, fontos, hogy tisztában legyen a jogi lehetőségeivel és a kártérítés érvényesítésének módjával, összegszerűségével, a jogosultak körével stb. A károsult és közeli hozzátartozói ugyanis jogosultak a kártérítés mellett sérelemdíjra is, amely a jogosultat ért nem vagyoni sérelem kompenzálására és a károkozó magánjogi büntetésére szolgál.
A sérelemdíj és a kártérítés összege függ a sérülés mértékétől, a károsult és családja életére gyakorolt negatív hatástól és a vagyoni hátrány mértékétől, azaz hogy
a károsult vagyonában mekkora értékcsökkenés következett be, tehát mekkora kára merült fel (damnum emergens – pl. összetört a kerékpár vagy gépjármű),
mekkora vagyoni előnytől esett el (lucrum cessans – pl. jövedelemveszteség, mert több hónapra kiesett a munkából), és
mekkora indokolt költsége merült fel (pl. mennyi ideig és milyen tevékenységekben szorult ápolásra vagy egyéb kisegítésre, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, rehabilitáció költsége).
Közlekedési balesetek
A közlekedési balesetek különböző formákban fordulhatnak elő: gépjárművel, gyalogosként, kerékpárosként, motorosként, vagy akár utasként is érhetik az embert balesetek.
Ilyenkor a baleset okozója, illetve annak felelősségbiztosítója kötelezhető a sérült személy, illetve hozzátartozói részére kártérítés és sérelemdíj megfizetésére.
Munkabalesetek
A Munkavédelemről szóló törvény munkabalesetnek azt a balesetet nevezi, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzés során bekövetkező balesetek esetén a munkáltató felelőssége, hogy biztosítsa a munkavállalók biztonságos munkakörnyezetét.
Munkabaleset bekövetkezése esetén – amely nem csak a munkavégzés során, hanem pl. a munkába járás közben is bekövetkezhet, ha az a munkáltató járművével történik, - a munkáltató, illetőleg a felelősségbiztosítója az, aki kártérítés és sérelemdíj fizetésére kötelezhető.
Miért fontos a jogi segítség?
A kártérítési ügyek bonyolultak, és nem minden esetben egyértelmű, hogy ki viseli a felelősséget.
A károkozó fél és felelősségbiztosítója érdeke, hogy kibújjon a felelősség alól, illetve amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kártérítés összege a lehető legalacsonyabb legyen. Figyelemmel arra, hogy a károkozó felelősségbiztosítója képviseletében minden esetben egy ilyen ügyekre specializálódott jogtanácsos vagy ügyvéd jár el, így a fegyveregyenlőség elvének érvényesülése érdekében célszerű, hogy a károsult ne lépjen fel jogi képviselő nélkül a károkozóval, illetve a felelősségbiztosítójával szemben, mert a vonatkozó jogszabályok és a kialakult bírói gyakorlat alapján igényelhető kártérítésnél lényegesen alacsonyabb összegű kárpótláshoz jutnának hozzá.
A károsulti képviseletet ennek érdekében több területen is ellátom:
felelősségbiztosítóval vagy munkáltatóval szemben peren kívül vagy polgári peres eljárás keretében az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróságon,
büntetőeljárásban (rendőrségi, bírósági, közvetítői eljárásban) történő sértetti képviselettel.
